SungEelHiTech

A lítium-ion akkumulátorok cellája tulajdonképpen egymásra helyezett, egymástól egy műanyag szeparátorfóliával elválasztott alumínium és réz lapok kötege (jelly roll), amit bizonyos gyártók műanyag tasakba, mások alumínium házba helyeznek. A tasakot feltöltik elektrolittal, majd lezárják, és tulajdonképpen kész is van a cella, amiből modulokat, majd a modulokból akkumulátorpakkot kell építeni.

Először el kell készíteni az elektródákat. Katód esetében az előre kevert, megfelelő arányú porkeverékhez (lítiumot is tartalmazó nikkel-mangán-kobalt por, ún. NMC-por) hozzáadják a kötőanyagot és az oldószert, majd nagy tisztaságú térben az így készült „slurry”-t, azaz katódiszapot alumíniumfólia-tekercsekre kenik nagyon precízen, mikrométeres vastagságban.

Hasonló történik az anód esetében is. Itt karbonport alkalmaznak és a felhasznált kötőanyagot vízzel oldják oldószer helyett. Az anódiszapot ezt követően rézfóliára bevonatolják hasonlóan kis vastagságban.

Ezt követően a legtöbb esetben az anódot és katódot egymás mellett tekercselik és egy szigetelő műanyaghártyát tesznek közéjük, mellyel létrejön a „jelly roll”. Ez egy igen hatékony megoldás, azonban újrahasznosítása nehézkesebb, hiszen kisebb területen több különböző anyagot kell szeparálni a hatékony hasznosítási arány eléréséhez. Ugyanakkor a teljes hulladékáramra elmondható, hogy hatékony technológia alkalmazásával akár 90-95%- os újrahasznosítási arány is elérhető.

A gyártás további lépései során a műanyag-, és/vagy alumíniumtokban elhelyezett cellákat modulokká építik össze. Egy modul jellemzően 6-16 cellát tartalmaz. A modulokat összepántolják, szintén alumínium foglalatokat kap. A modulokat ezt követően pack-ekké illesztik össze, azonban ezt a lépést már gyakran az autógyártó cégek végzik annak érdekében, hogy az ezzel kapcsolatos know-how minél inkább megmaradjon náluk.